Dr. Riskó Nagy László londoni konzul levele a Magyarországról való kijelentkezésről


Szeretném röviden összefoglalni a 2013. március 1-jén hatályba lépett jogszabályváltozás lényegét, illetve megkísérelni eloszlatni az ezzel kapcsolatos félreértéseket.

Külföld

1. Március 1-jén módosult a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI törvény. A módosítás nem tartalmaz új kötelezettséget. A magyar állampolgárok külföldre távozásakor kötelező kijelentkezését 19 éve hatályos szabály tartalmazza. Március 1-je előtt azoknak, akik ideiglenesen, 3 hónapot meghaladóan költöztek külföldre, kötelezően be kellett jelenteniük a három hónapon túli ideiglenes külföldi tartózkodást, azoknak pedig, akik a végleges külföldi letelepedés szándékával hagyták el az országot, a külföldi letelepedést. Ezek a szabályok közel 20 éve élnek.

2. Március 1-jén az változott, hogy megszűnt az ideiglenes külföldi tartózkodás bejelentési kötelezettsége, vagyis a rémhírekkel ellentétben nemhogy új kötelezettség keletkezett, hanem pont ellenkezőleg, egy eddig meglévőt töröltek el, s ezután már csak a végleges külföldi letelepedést kell bejelenteni.
A jogszabály úgy fogalmaz, hogy a „…polgárnak azt a tényt, hogy Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, bármely járási hivatalnál vagy a konzuli tisztviselőnél” be kell jelentenie. A jogszabály nem határoz meg határidőt és időtartamot. A lényeg az állampolgár szándékán van, tehát az állampolgár döntése az, hogy külföldi letelepedés céljából hagyja el az országot, vagy sem. Ha a szándéka a letelepedésre irányul, akkor terheli bejelentési kötelezettség. Nincs a jogszabályban időbeli határ arra, hogy mikortól számít a távozás külföldi letelepedésnek. Ez az állampolgár belátására van bízva. A szándék számít, nem az időtartam.

3. Aki korábban bejelentette az ideiglenes külföldi tartózkodását, annak nem kell semmit tennie. Csak akkor van dolga, ha most úgy dönt, hogy a végleges letelepedést is bejelenti.

4. A törvény nem tartalmaz szankciót. Azonban következmény lehet, hogy például a kiskorú gyermek esetében ha nem jelentették be a távozást, akkor a gyermeket iskolaköteles kora elérésekor a gyámhivatal keresni fogja, hogy az iskoláztatási kötelezettséget teljesítették-e a szülők.

5. Ha valaki kiskorú gyermeke külföldi letelepedését szeretné bejelenteni, kell a magyarországi lakóhely szerinti gyámhivatal jóváhagyása. Ez a gyermek érdekében történik, az a cél, hogy bizonyos legyen benne a magyar hatóság, hogy a gyermek fejlődése és iskoláztatása biztosítva lesz. Ez sem új kötelezettség, nagyon régóta így van.

6. A végleges külföldi letelepedéskor a személyi igazolványt és a lakcímkártyát le kell adni. Ezt követően útlevéllel tudja magát az állampolgár igazolni, lakcímkártyát pedig újat fog kapni, amely azt tartalmazza, hogy “külföldön élő magyar állampolgár”, pontos lakcímet nem. A lakcímkártya kiállítására az állampolgár érdekében kerül sor, azért, hogy ha például Magyarországon ügyet intéz, akkor az útlevele mellett igazolni tudja, hogy külföldön él (például banki ügyintézésnél), valamint akkor is egyszerűbbé teszi a későbbi útlevél eljárást, ha esetleg akkor kérelmezi a magyar állampolgár az új útlevelét, amikor a régi már lejárt.

7. A magyar állampolgárokat, ha külföldre költöznek, háromféle bejelentési kötelezettség terheli:
Lakcímnyilvántartás: ez abban az esetben, ha külföldi letelepedés szándékával hagyja el az országot (lásd előző pontok)
A TB (társadalombiztosítás) szervek felé: minden esetben, ha 3 hónapon túli időtartamra történik a távozás és Magyarországon megszűnik a járulék fizetés (például már nem munkavállaló az állampolgár) – ilyenkor külföldön fizet társadalombiztosítást az állampolgár
A NAV (adóhivatal) felé: minden esetben, ha 3 hónapon túli külföldi tartózkodás (munkavállalás, vállalkozás stb.) céljából elhagyja az állampolgár az országot.

A bejelentési kötelezettségek közül az elsőt lehet a konzulátuson is, míg a másik kettőt csak a két hatóságnál intézni. A bejelentési kötelezettségekről a honlapunkon (www.mfa.gov.hu/emb/london) a „Munkavállalás és huzamos tartózkodás az Egyesült Királyságban” részen belül szerepel egy rövid összefoglaló, valamint a konzuli ügyek között a konzulátuson intézhető lakcím bejelentési eljárás leírása is.

Fontos hangsúlyozni, hogy a TB és az adóhivatal felé a bejelentési kötelezettség szintén nem most keletkezett, hanem nagyon régóta élő, évtizedes szabály. Ezek közül a társadalombiztosítási kötelezettség elmulasztása azzal a következménnyel jár, hogy az állampolgárt folyamatosan terheli a biztosítás fizetési kötelezettség (jelenleg kb. 6.600 Ft/hó), amelyet a hatóság legfeljebb öt évre visszamenőleg bármikor követelhet. A TB és NAV eljárások ügyében a konzulátusnak nincs hatásköre, így ennél, illetve a honlapunkon szereplőnél részletesebb tájékoztatást sem tudunk adni.

Ha további kérdések merülnek fel, azokra a lehetőségeink függvényében szívesen válaszolunk.

Tisztelettel,
dr. Riskó Nagy László
Vezető konzul, Londoni Magyar Nagykövetség

Az kép forrása: Study abroad.

Reklámok

Dr. Riskó Nagy László londoni konzul levele a Magyarországról való kijelentkezésről” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Itt a 6-os pont az, amire oda kell figyelni. Bár ez sem új dolog.
    Ugyanis ha leadjuk a személyit és a lakcímkártyát, akkor néhány jogosultságot elveszíthetünk. De ennek utána kell járni.

  2. Tudomasom szerint az adohivatal fele bejelentési kötelezettség korabban nem volt. Az EU-vonal is ezt irja, lasd utolso sor :

    “4. Adózás

    Amennyiben egy magyar állampolgár véglegesen hagyja el az országot, személyi jövedelemadójának soron kívüli megállapítását egy e célra kiállított nyomtatvány benyújtásával igényelheti.
    A nyomtatvány benyújtása után az APEH elkészíti az adóbevallását, amelyhez a szükséges dokumentumokat el kell juttatni az APEH területileg illetékes kirendeltségéhez.
    Amennyiben egy magyar állampolgár csak ideiglenesen kíván az EU valamely tagállamában tartózkodni, az adóhatóság felé nincs bejelentési kötelezettsége.”

    • Ez igy van. Lehet direkt konfjuzolnak. Mikor en kijottem, megkerdeztem a helyi APEH nemtomkit szemelyesen, es a neten is ez volt, hogy APEH fele semmit nem kell jelenteni, kiveve ha akarod fizetni a TB-t. A tokomtuggya milyen szamu nyomtatvany pontosan ilyen ertelmu volt (termeszetesen az akkori nyomtatvanyt egen-foldon nem lehet megtalalni, a frissitett pedig mas ertelmu). En a TB-t bejelentettem ugyesen. Aztan volt ez a vita netszerte, ugyancsak megkerdeztem a helyi APEH nemtomkit (ismerosom), hogy mi a repa, mondta hogy azon a nyomtatvanyon kell ezt bejelenteni. De ember, 2 eve meg azt mondtad nem kell! Ja igen, nemkell. Koszi. Szoval en valojaban nem tudom mi van a NAVval manapsag.

  3. A múlthéten voltam bent a NAVnál hogy szeretnék kijelentkezni Magyarországról. Kb negyed óráig vitatkoztunk a NAV-os hölggyel, mert ő azt állította hogy nem kell nekik bejelentenem elég ha a TB-nél kijelentkezek. Hiába mondtam neki hogy tv rádió ezt szajkózza évek óta, ő azt állította hogy náluk NEM kell kijelentkeznem. Aztán úgy gondoltam hogy ha egy NAV-os ezt mondja akkor nincs mit tennem!

Szerinted? Szólj hozzá Te is!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s