A tengeri herkentyűk kedvelőinek: Halas pult Ankarában


Törökországban rengeteg mindent lehet szeretni. Az én listámon például a természeti adottságok és az emberek életszeretete mellett dobogós helyen áll a gasztronómia. Kedvelem a magyarhoz közel álló ízeket, az otthonitól nagyon különböző aromájú sajtokat, a sok friss zöldséget és gyümölcsöt, valamint az ezekből készült ételeket. Az sem utolsó, hogy szinte minden étteremből és kisebb közértből lehet házhozszállítást kérni. Sőt, egy pár éve a nagyobb áruházláncok boltjaihoz ingyenes mini busz járatok is voltak, de manapság ezeket már ritkán látni.

Vásárlás közben sokszor ellenállhatatlan vágyat érzek, hogy elővegyem a telefonomat, és készítsek egy pár képet a számomra érdekes dolgokról. A minap épp ezeket böngésztem, és megakadt a szemem a tucatnyi halpultos fotón. Nem azt mondom, hogy Magyarországon sehol sem lehet friss tengeri herkentyűket kapni, de a törökországi kínálat még mindig magasan veri az otthonit. Ankara például az ország közepe táján helyezkedik el, mégis hetente többször töltik fel az egyik kedvenc áruházunk halstandját, ahol egy kis borravalóért a dolgozók kibelezik, megpucolják, megtisztítják és kifilézik a vevő által kiválasztott példányokat. Csak arra érdemes odafigyelni, hogy a pult másik oldalán álló alkalmazott lássa is, amint a kikészített tálcára tesszük az aprót. Ami pedig a tengerhez közelebb fekvő települések halpiacait illeti, azokat csak az erős idegzetűeknek ajánlom, mert elkepesztően változatos és hatalmas mennyiségű kínálattal lehet arrafelé találkozni.

Ha az árakra is kíváncsiak vagytok: jelenleg 1 török líra 123 forintnak felel meg, ennyivel kell tehát beszoroznotok a kis táblácskákon látható számokat.

Reklámok

A tengeri herkentyűk kedvelőinek: Halas pult Ankarában” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Hát igen, ha valami igazán hiányzik nekem Magyarországon, hát a tengeri herkentyűk… Nagyon ínycsiklandóak ezek a képek.

  2. Visszajelzés: Török örömök: Óda az angyalhaj tésztához | Nagy Utazás

  3. Érdekes, itt nálunk (szintén Ankarában) megsértődik a halas, ha nem kérem a tisztítást/belezést/filézést. Sőt, amíg csinálja, még egy teával is megkínál 🙂
    Az a FENER (világítótorony??) nevű jószág igen gonoszul néz ki…..azt még nem kóstoltuk eddig!

    • Hát, a nagyobb üzletláncok nem a teájukról vagy a vendégszeretetükről híresek. A fener (balığı) magyar megfelelőjét nem tudom (angolul monkfish), majd szólj, ha megtalálod. A minap lefotóztam egy fekete halacskát is, majd nemsokára felteszem ide.

    • Azért itt a Migrosban is mindig megpucolták a halat kérés nélkül (igaz teát nem kaptam mellé), amikor júliusban, augusztusban – amikor kedvenc halasunk Doğan zárva van – kénytelen voltam ott vásárolni.

      A fener balığı magyar neve európai horgászhal, vagy atlanti ördöghal (http://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pai_horg%C3%A1szhal). Csak a fener szó törökül világítótorony….ezért csodálkoztam rá. A kinézete szerint az óceáni neve nagyon találó!

      Érdekes, és nagyon finom a zargana is (az a madárcsőrű). Sütés után a gerince türkisz zöld lesz. Amıkor vettem belőle, Doğan szólt, hogy ne lepődjek meg, nem romlott a hal, ez “gyárilag” zöld szálkájú. Cserébe viszont nagyon finom.

Szerinted? Szólj hozzá Te is!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s